Egyszer volt egy álom,

ami most megvalósult. Eddigi életem azzal telt, hogy keressem azokat az értékeket, emberi kapcsolatokat, ahol nem kell színésznek lenni. Ezek az emberek, akik ezt a programot közösen kidolgozták,mind egytől egyig a bensőmben laknak és velem együtt élnek. 

Mindegyik emberben megtalálom saját magam, a gondolataimat, a válaszokat, amiket kerestem és amiket egyedül próbáltam eddig megtalálni. Ez a nyolc ember, beleértve magamat is, egy, ugyanazon úton járt, párhuzamosan, egymás tudta nélkül, de mégis egymással. Az életünk folyamatosan egybekapcsolódott a tudtunk nélkül. 

Mikor felismertük ezt a tényt, sokszor beszélgettünk arról, hogy vajon miért van ez így.Aztán szépen kezdett minden aköré rajzolódni, hogy valamit közösen kell létrehoznunk az emberekért. Mivel ezek az emberek már nagyon régóta foglalkoztak az összefüggések és az utakkeresésével, ezért eddigi életük nem másról,mint a test-lélek-szellem együttes létezésének tanulmányozásáról szólt. 

Mikor belecsöppentem én az ő világukba, rá kellett jönnöm, végre nem vagyok egyedül.Sokat töprengtem azon, hogy miért vagyok köztük.Mivel mindig foglalkoztattak azok a gondolatok, hogy hogyan lehetne segíteni másoknak,jött egy sugallat, hogy amit én tehetek értük az nem más, mint hogy ezeknek az emberekneka tehetségét és tudását átnyújtsam Neked. 

Lula László